A Nagyváradi Vár - Királyfia-bástya

Fedezd fel a nagyváradi várat, és élj át egy lenyűgöző középkori élményt! Történelmi múltja, egyedülálló építészeti tájképe, de a létezését meghatározó események köré szőtt legendák révén a vár értékes információkkal szolgál a történelem, a csillagászat, a kultúra és a művészet témakörében. 

A nagyváradi vár Erdély egyik legjelentősebb középkori építészeti műemléke. Látványosságát ötszögletű formája és a sarkain található 5 bástya is növeli: az Aranyos-bástya, a Veres-bástya, a Királyfia-bástya, a Bethlen-bástya és a Csonka-bástya. Ezek szerepe a keleti és nyugati kapuk védelme volt. Az erődítményt egy védőárok vette körül, amelyet termálvízzel töltöttek meg, így az sosem fagyott be.

A Királyfia-bástya, amely 1569 és 1570 között épült Giulio Cesare Baldigara tervei alapján, a középkori erődítmény déli kapuja előtt állt, amely közvetlen hozzáférést biztosított a püspöki palotához. Neve patrónusát idézi: János Zsigmond fejedelmet, Zápolya János király fiát.

Minden hódító átnevezte az erőd bástyáit, így 1660-ban az oszmánok Juram Tabiesi-nek, az osztrákok pedig 1692-ben Szent Teréznek nevezték el.

A Várban tett séta során feltárul előttünk annak történelme.

A hely története

A nagyváradi vár az idők folyamán a nagyváradi római katolikus egyházmegye székhelyeként (1092-1557), majd katonai erődítményként (1557-1857) szolgált.

Miután 1192-ben a vár alapítóját, I. László királyt szentté avatták, a székesegyház regionális, majd európai zarándokhely lett, miután IX. Bonifác pápa 1401. augusztus 25-én a velencei San Marco és az assisi Santa Maria Portiuncula székesegyházakhoz hasonlóan a basilica maior rangjára emelte.

A XV. században a nagyváradi vár a humanizmus és a reneszánsz egyik legfontosabb európai központja volt. Itt működött a középkori Európa egyik első csillagászati obszervatóriuma, amely két évszázadra meghatározta a nagyváradi térképek nullmeridiánját (kezdő hosszúsági körét).

Építészeti jellemzők

A XVI. és XVII. századi helyreállítási és bővítési munkálatokat követően a nagyváradi vár újolasz-bástyás erődítmény lett, sarkain ék alakú bástyákkal. Ez egyike a kevés bástyás erődítménynek Romániában!

A Királyfia-bástya alsó fala 24 fokkal dől el a függőlegestől, és vágott kőből készült szegéllyel van borítva. A tömbök 15 vízszintes sorban helyezkednek el, magasságuk 34 és 39 cm között van, átlagos szélességük 30 és 40 cm között, mélységük pedig 55 és 65 cm között.

Az 1598-as ostrom során a bástyát a belsejében tárolt puskapor robbanása rombolta le, ami miatt a külső teteje mintegy 1,5-2 méterrel elmozdult.

Egyedülálló élmények

A nagyváradi vár élettel telik meg a rendezvények alkalmával, melyek közül a leghíresebb az évente július elején megrendezett Középkori Fesztivál. 

A várban megtekinthető a Nagyváradi Városi Múzeum, két művészeti galéria (a Reperaj és a Transylvania Art Gallery), hagyományos kerámia-, szövő-, bőr- és faipari kézműves műhelyek, valamint egy szenzációs hangulatú parfümkészítő műhely.

A vár gasztronómiai úticélként is ismert. Számos kiváló étterem vár itt ízletes ételekkel.