Szentkereszty–Bethlen-kúria, Aranyosgyéres (Câmpia Turzii)

Ha utad éppenséggel a Kolozs megyei Aranyosgyéresre (Câmpia Turzii) vezetett, találsz ott egy lenyűgöző, klasszicista stílusú kúriát, amelyet valamikor a 19. század második felében építettek. Az épület egy 5 régi kastélyból álló csoport része, amelyek ugyanazon a földrajzi tengelyen, egymástól rövid távolságra helyezkednek el.

Ez itt Szentkereszty-Bethlen - a kúria, amely mindent látott. A falak ma már talán nem sokat mondanak, de bizonyára meglep, hogy az épület története kipipálja az itt élők életének főbb fejezeteit: Bethlen Ödön és Huszár Margit szerelmét, a családjuk alapítását, a két gyermekük születését, majd a háborút és a halált, pontosabban a család menekülését a II. világháború véres harcai elől, és a nagyasszony halálát. A kúria 1945-ben szovjet katonai kórház lett, majd az elmúlt évtizedekben oktatási intézményként sikerült megmaradnia.

Látogasd meg, gyönyörködj benne, és engedd, hogy képzeleted olyan múltbeli képeket vetítsen, amelyeket csak a Szentkereszty-Bethlen kúria láthatott több mint két évszázadon keresztül.

A Szentkereszty család Felső-Magyarországról, Szentkereszt településről származik, és Szentkereszty András volt az, akinek neve a mai közép-romániai területekhez kötődik, és aki I. Apafi Mihály fejedelem idején telepedett le Erdélyben. A család tagjai az évszázadok során számos fontos közéleti tisztséget töltöttek be, több birtokuk volt Háromszéken, Marosszéken és Küküllő vármegyében.

Az aranyosgyéresi (Câmpia Turzii) birtok az 1817-ben született II. Szentkereszty Zsigmond báró tulajdonában volt. Ő fontos katonai és politikai szerepet töltött be.

Az első világháború után az épületet Bethlen Ödön földbirtokos vásárolta meg, aki feleségével, Huszár Margittal és két gyermekükkel - Katalinnal és Ödönnel, akik a kúriában születtek - élt itt.

Emlékirataiban Bethlen Katalin a szülői kúriát úgy írja le, mint egy önálló várost: „A főépület tizenöt szobából állt. A kúria mellett két melléképület állt, az egyikben a konyha, a kamra és a szakácsnő szobája, a másikban a mosókonyha és egy lakrész volt, amelyet a család sofőrje használt. A kaputól jobbra egy teniszpálya és egy tekepálya is volt. A kapuval szemben, az udvaron túl a kocsis háza, a kertész háza, egy nagy borospince, egy istálló, a raktár, több üvegház és egy nagy veteményeskert állt”.

Ezenkívül a kúria körül egy kis parkkal körülvett mesterséges tavat alakítottak ki, amely korábban egy csatornán keresztül kapcsolódott a szomszédos Paget-kúria mesterséges tavához. Ez mondhatni a jószomszédi viszony ápolásának egy formája volt, hiszen a Paget-tó folyamatosan táplálkozott egy közeli halomból származó vízzel.