Gidófalvi (Ghidfalău) református templom

Az 1236 körül épült, erődített falakkal körülvett templom magán viseli minden átépítésének nyomait: megtalálható itt a román kor, a gótika, a reneszánsz és a késő barokk hatása, egy-egy részlet minden korszakból.

Belsejében egy rejtett kincsre bukkanhatunk: 2016-ban középkori freskók töredékei kerültek napvilágra. Különlegességük, hogy szokatlan módon, fordított időrendi sorrendben ábrázolják Jézus életének jeleneteit, amelynek oka máig ismeretlen.

Az emeleti kórusban a Szent László-legenda falképciklusa látható: Az áldás, Kivonulás Váradról, A sereg felvonulása, Harc a kunok ellen. A legenda szerint Szent László soha nem akarta, hogy megkoronázzák, de elfogadta a magyarok kívánságát, hogy uralkodójuk legyen. Mindig is elutasította az arany, földi korona viselését: keresztény hitének és szolgálatának jeleként a mennyei koronára törekedett. 

Tapasztald meg a templom múltját és lelki energiáját, majd a látogatás végén lépj be a közeli kis múzeumba, amelyet Czetz János tábornoknak - az 1848-as magyar forradalom egyik vezető alakjának - szenteltek, aki később megalapította Argentína első nemzeti katonai akadémiáját.

---

Ghidfalau református temploma

Az erődített falakkal körülvett, eredetileg katolikus, valahol 1236 körül épült templom újjáépítést kapott, az egyes történelmi korszakok lenyomatát a mai napig magán viseli a román, a gótika, a reneszánsz, sőt a késő barokk stílus nyomait is. az orgona. Mechanizmusát 150 éve változtatták, de a fadoboz 1817 körüli keltezésű. A templomépület a 16. századtól a református rítusú hívők istentiszteleti helye.

 

---

Gyönyörű, a művészi kivitelezés naiv jellege miatt megható részletek fedezhetők fel a templom kórusában ma található, Szent Lászlót ábrázoló, töredezett freskón. Isten ereje az égből alászálló, nimbusszal körülvett kéz formájában jelenik meg, a Szent Lászlót megáldó kéz a négytornyú templom előtt - a nagyváradi püspöki templom klasszikus középkori ábrázolása.

 

A legenda szerint Szent László soha nem akart megkoronázni, hanem elfogadta a magyarok uralkodási vágyát. Ezért nem volt mindig hajlandó viselni az arany koronát, a földi, mennyei koronára törekvő, keresztény hitének és munkásságának jelét. A festő ezt a részletet idézi fel, és a koronát a szent közelébe, a lovat gondozó szolgáló kezébe festi.

 

---

A templomkert kijáratánál, az 1787-ben épült harangtornyon keresztül egy kis múzeum található, amelyet a községben született Czetz János tábornoknak, az 1848-as magyar forradalom kiemelkedő alakjának szenteltek. Hadtechnika Argentínában.