A Nagyváradi vár egyike Románia kevés bástyás erődítményének. A vár Nagyvárad jelképe volt és a kulturális események kiemelt helyszíneként máig is az maradt.
1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egy egyedülálló palotát kezdett építeni az erődítményen belül, amelynek falai párhuzamosak voltak a külső falakkal, és mind az öt sarkán egy-egy torony állt. A vár sarkain épült bástyák nevei: Csonka-bástya, Bethlen-bástya, Királyfia-bástya, Veres-bástya, és Aranyos-bástya.
Az erődöt körülvevő várárok a vár évszázadokon átívelő fontos védelmi szerepére emlékeztet. Ezt a 4 méter mély és 50 méter széles árkot a Pece-patakból származó termálvízzel és a Sebes-Körös hideg vizével töltötték fel, így megakadályozva a víz befagyását és megkönnyítve az erőd védelmét télen.
Az elmúlt évtizedekben az Aranyos-bástya a vár többi részével együtt restaurálási folyamaton esett át, hogy visszanyerje régi szépségét, és megőrizze azt, Nagyvárad történelmi örökségének fontos részeként.
Az Aranyos-bástyához vezető kurtina (kötőgát) 1580-1581 között, Báthory Kristóf uralkodásának utolsó éveiben épült. Ezt a masszív falat belülről kazamaták szegélyezik. Alapja és párkányzata masszív kőtömbökből készült, míg az építmény domináns megjelenését a tégla adja.
"Aranyos" nevét az eredeti tetőzetéről kapta, amelyet aranyozott borítással vontak be. Ez a jellegzetesség különleges megjelenést kölcsönzött a bástyának, és kiemelkedővé tette azt.
Az Aranyos-bástya a vár védelmi rendszerének részeként arra szolgált, hogy megvédje az erődöt a támadásoktól. Vastag falainak és robusztus szerkezetének köszönhetően a vár a város védelmének fontos stratégiai pontjává vált.
Rövid történelmi áttekintés
Történelme során a vár számos ostromon és újjáépítésen esett át. 1660-ban elfoglalták a törökök, és 1692-ig oszmán fennhatóság alatt maradt, amikor a Habsburgok visszafoglalták.
Az Aranyos-bástya a nagyváradi erődítményrendszer része, amelyet a XVI. században olasz reneszánsz stílusban építettek újjá. Az erődítmény ötszög alakú, sarkain bástyák állnak.
A Szent László-legenda ábrázolása
A régészeti kutatások megállapították, hogy az első városközpont a jelenlegi vár alatt helyezkedett el. Az első, XI. század végén emelt épület a Sebes-Körös és a Pece-patak ágai közötti szigeten állt, egy mocsaras, erdős területen.
Ezen a Szarvaskert néven ismert területen gyakran vadászott Szent László magyar király. Úgy tartják, hogy miközben itt megpihent, angyalok szólították fel, hogy emeltessen itt egy épületet, így jött létre a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, Várad néven ismert templom.
Egyedülálló élmények
Az Aranyos-bástya a Nagyváradi vár építészeti pompáját és történelmi jelentőségét jelképezi, és a város gazdag kulturális örökségét felfedezni kívánók számára fontos látnivaló.
A vár 2015-ben nyitotta meg újra kapuit, az épületek, az udvar és a híd átfogó helyreállítása után. A felújítási munkálatok tovább folytatódnak, és kiterjednek a belső udvarra, a keleti kurtinára és a falakra is.
Múzeumok, kézműves műhelyek, középkori bemutatók, rendezvények és éttermek nyújtanak bepillantást a régmúlt idők világába.
Ma a nagyváradi vár a város kulturális eseményeinek központjaként szolgál: középkori fesztiválokat, filmesteket és egyéb rendezvényeket tartanak a Várkertben.
Link átmásolva! 
Folytatás a Google-fiókkal
