A Pünkösti kúria

A helyszín a Pünkösti kúria, Uzon, Kovászna megye - egy olyan hely, amelynek múltja közvetlenül kapcsolódik Pünkösti Gergelyhez. Az 1848-49-es forradalom őrnagya, valamint az ő nevéhez fűződik a jobbágyi terhek megszüntetésének kihirdetése Erdélyben.

A genealógia vonalát követve a Pünkösti név a múlt megerősítéseként a nemrégiben felfedezett és ma a kúriában kiállított, mintegy 7 méteres fagerendákon is szerepel. Ezek a bankett-terem mennyezetének részei voltak, a faragott szöveg pedig az épület 1729-es, Pünkösti György és felesége, Baló Klára által végzett felújítására utal.

A kúria udvarán állva vess egy pillantást a kúria alakjára. Egy egyedi részlet biztosan megragadja a tekinteted: kettős tető a manzárdtető, amely építészeti bravúr volt az építés idején. A barokk stílusú tető formája a szász mesteremberek alkotása, ami nemcsak a legjelentősebb székelyföldi épületekre, hanem egész Erdélyre is jellemző.

Ma a kúria három uzoni (Ozun) egyesület székhelye lett, és egyben a helyi közösségnek szentelt kulturális központ is.

Ha erre jársz, térj be bátran az épületbe, és fedezd fel a dupla tető alatt megbúvó gazdag történelmet.

---

Rövid történelmi kitekintés

A Pünkösti kúriát a szakértők a 18. század végére - 19. század elejére datálják, és műemléknek számít.

A 2019-ben megkezdett felújítási munkálatok során azonban faragott fagerendákat találtak a kúriában, amelyek arra utalnak, hogy az épület már a 17. században megépült, és 1810-ben csak a kúria felújítására/bővítésére került sor. A korai történetéről keveset tudunk, de elképzelhető, hogy a mai épület legnagyobb terme a bankett-terem volt.

Építészeti sajátosságok

A Pünkösti kúria az egyik legszebb épület Uzonban (Ozun). Tetőszerkezete manzárd típusú, amely a XVIII. század végétől jellemző nemcsak a Székelyföld, hanem egész Erdély jelentősebb épületeire is. A barokk építészetre jellemző dupla tető elképesztő ácsmunka, a kor építészeti remekműve, amely valószínűleg szász mesteremberek keze munkája. Valószínűleg a 17-18. században az épületnek volt egy kiugró tornáca, amely a háromszéki kúriákra volt jellemző.

Kiemelkedő személyiségek

A Pünkösti családfa gyökerei 1614-ig nyúlnak vissza. A Pünkösty család tagjai közül a legutóbbi, aki közvetlenül kapcsolódik a kastélyhoz, Pünkösty Gergely, az 1848-1849-es forradalom őrnagya, aki eltörölte a jobbágyságot Erdélyben. Zűrzavaros katonai karrierje volt, és 1912-ben halt meg Nagyszebenben (Sibiu).

Ebbe a családba tartozott a mártír Pünkösti László is, akit a szovjet megszállás alatti magyarországi ellenállás szervezésében való részvétele miatt halálra ítéltek és 1949-ben akasztófán kivégeztek. Amikor a hóhér a kötelet a nyakára tette, „Éljen a székely nép!" kiáltással halt  vértanúhalált.