Mikó-vár

Ha ebben a gyönyörű városban, a Csíki-hegység lábánál találod magad, a Mikó vár a megfelelő választás a tökéletes utazási élményhez. A tekintélyes, letisztult és elegáns épület az erdélyi késő reneszánsz építészet képviselője.

Az építkezés kezdeményezője Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635), a XVII. század eleji erdélyi politikai élet egyik kiemelkedő alakja volt, Bethlen Gábor fejedelem tanácsadója, a Csíkszék képzett diplomatája, krónikása és tudósa.

A várat eredetileg nemesi rezidenciának szánták, és a korabeli iratokban Mikó-újvár néven említik. Első okleveles említése 1631-ben történt.

A régi olasz stílusban épült vár a XVIII. század első felében jelentős átalakításokon ment keresztül. Az újjáépítési és megerősítési munkálatokat Stephan von Steinville császári tábornok parancsára végezték 1714-1716 között. Az újjáépített erődöt ezután vastag, négyszögletes várárokkal vették körül. Mind a négy sarkára egy-egy bástyát építettek. Napjainkban már csak a déli oldalon láthatók ezek nyomai. 

A vár tervrajza, amelyet 1735-ben Johann Conrad von Weiss hadmérnök készített, ma a műemlék történetének fontos dokumentációs forrása.

Az erődítmény építése 1623. április 26-án kezdődött, tíz évvel azután, hogy tulajdonosát, Hídvégi Mikó Ferencet Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányának nevezték ki. 

Az 1630-as években befejezett erődítményt 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török-tatár csapatai felgyújtották.

A XVIII. századi újjáépítés után az erőd jelentős szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség védelmében, 1764-ig a császári csapatok laktanyája volt.

1764 és 1849 között a székely gyalogság 1. ezredének volt a főhadiszállása. Az 1848-1849-es forradalom leverése után az erődöt a katonai hatóságok vették át. 

A Mikó-vár 1970 óta a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont.

A Csíki Székely Múzeum értékes történelmi, képzőművészeti, néprajzi, természettudományi és régi könyvekből álló gyűjteményeivel várja a látogatóit.

A Megmentett szakrális kincseink című állandó kiállításnak szentelt termekben ritka, sőt egyedülálló kéziratokat, régi könyveket, de szobrokat, szentképeket vagy miseruhákat is megcsodálhatunk.

A csíksomlyói ferences nyomda című kiállítás lenyűgöző lenyomatokkal és pompás könyvkötésekkel kápráztat el. Szintén megtekinthető itt a XVIII. században felújított Kájoni-féle kézisajtó.

Az „Útkereszteződésben” című kiállításon a település történetének meghatározó pillanatait ismerheted meg, mint például a régi csíki vásárok hangulatát. 

A Mikó-vártól elsétálhatsz Csíkszereda másik nevezetességéhez, a Millenniumi templomhoz, amely sajátos, vallási épületeknél kevésbé megszokott építészeti megoldásaival tűnik ki. A XXI. század elején épült, Makovecz Imre építész tervei alapján. 

A Millenniumi templom közelében található a Szent Kereszt római katolikus templom, amely barokk stílusban épült 1751-1758 között. 

Az egyházi építészet másik lenyűgöző műemléke a Csíksomlyói kegytemplom és kolostor, amely a Kárpát-medence egyetlen pápai aranyrózsáját őrzi. A római katolikus hívek számára ez Erdély legfontosabb zarándokhelye.