Bálványosvár

Bálványosvár romjai Torjától 10 km-re, egy meredek sziklacsúcson fekszenek. Ez Délkelet-Erdély egyik legrégebbi és legerősebb vára, amely a régészek szerint valamikor a XI-XII. században épülhetett.

---

A hely története

A vár legalább három évszázadon át kitartóan ellenállt a megszállóknak, megvédve az erődítményen belül élők életét és vagyonát.

Az itt lezajlott különböző csaták során azonban kisebb-nagyobb pusztítást szenvedett. Annyi bizonyos, hogy 1603-ban Apor Miklós özvegye, Lázár Borbála elhagyta a várat, és „a síkságra”, Túria területére költözött, ahol ma is áll az Apor-kúria. Ettől kezdve a vár elhagyatottan állt és pusztulásnak indult. 1970-ben egy földrengés következtében a 20 méter magas torony összedőlt.

Manapság még mindig láthatók a régi és hatalmas erődítmény egyes részei.

Építészeti jellemzők

A szikla magasabban fekvő részén található a négyzet alakú, masszív, habarccsal összekötött kőlapokból épült torony. Ehhez a kaputoronyhoz kapcsolódik a kőből készült első várfal. Évekkel később ezt a várfalat egy még nagyobb, második várfallal kerítették körbe.

---

Egyedülálló élmények

A XX. század második felében ezen a területen több, kádakban és medencékben elhelyezett, szénsavas ásványvizet tartalmazó melegfürdő-berendezés is működött.

A mai Bálványosfürdő három fürdőtelep egyesüléséből jött létre: Torjai fürdő - a legrégebbi rész, a Túria-hágóban, Csiszárfürdő és Transzilvánia-fürdő (régi nevén Várpadi-feredő).

Egy másik fontos turisztikai látványosság a Szent Anna-tó. Bálványosfürdőtől 10 km-re, 950 m magasságban található, ahová egy csodálatos kanyargós úton lehet feljutni, amely lenyűgöző tájak megcsodálására hívogat. A Szent Anna-tó Európa egyetlen olyan vulkanikus tava, amelynek teljes krátere többszáz éves erdőkkel van körülvéve.