A székelydályai (Daia) református templom

A XIV-XV. században, az Árpád-korban épült székelydályai templomot az olasz reneszánsz hatásokkal átszőtt gótikus építészeti stílusa teszi különlegessé.

A templom leglátványosabb eleme a festett kazettás mennyezet, amely egy 56 különálló kazettából álló egyedi műalkotás. A virágmotívumok és a szimbolikus festett minták az élet szakaszain átívelő kozmogóniai utazást kínálnak, az isteni teremtés kezdetét és fejlődését jelképezve. Az oltár bordái közötti, növényi motívumokkal illusztrált kékeszöld freskók tükrözik az olasz reneszánsz hatásait. Köztük megtalálhatók a környék nemes személyiségeinek címerei is. 

A templom varázsát tovább növelik a XIV-XV. századból származó, Szent Kristófot ábrázoló freskók. Ezek mellett számos más freskó is megtalálható, amelyek közül a legjellegzetesebbek az olyan vallási legendák által ihletettek, mint például a Margit-legenda, a Bölcsek imádása vagy a Szent László-legenda.

Ahogy ez sok más helyen is történt, a katolikus lakosság átvette a reformációt, és a helyi templomot református-kálvinista templommá alakították át, melynek során a templom freskóit lemeszelték. A templom mai szerkezete és díszítése egyaránt tükrözi a változó időket és a közösség kulturális és szellemi életének fejlődését.

A régészeti kutatások szerint a jelenlegi templom helyén egy régebbi, XII. századi román stílusú építmény állt. Az eredetileg boltozott hajó a templom legrégebbi része. 

A XV. század végén jelentős építészeti átalakításokra került sor, amikor a templomhajó bordás boltozatot kapott, és a sokszögű gótikus szentélyt a kor stílusának megfelelő keresztboltozattal koronázták meg. Az 1799-1804 között Mózes Gergely mesterember által épített magas, karcsú toronyban egy 1643-ban öntött harang található.

Egy, a helyiek által közkedvelt legenda szerint három tündér: Klára, Dála és Ramocsa, akik, áthaladva ezeken a tájakon, úgy döntöttek, hogy itt építik fel házaikat. A tündérek kötődni kezdtek a helyhez, különösen Dála, aki az évek során többször is visszatért ide. Így maga a település is ennek a különleges kapcsolatnak köszönheti a nevét, történelmében és identitásában megőrizve a tündér Dála kézjegyét.

A templom északi falán a Szent László legendáját ábrázoló freskó töredékei láthatók, mely történetciklus egykor a fal teljes hosszában fel volt festve. A csatába indulás jelenete túlélte az évszázadokat. Bepillantást nyerhetünk azokba az élénk színekbe, amelyek I. László magyar király életének és tetteinek történetét alkották. A közkedvelt és tisztelt Szent László harcos és hadvezér volt, aki vallásosságáról volt ismert, és a magyar hatású egyházi művészetben gyakran ábrázolják hitbéli elkötelezettségét és irgalmas cselekedeteit.

Augusztus 20-án minden évben összegyűlik a közösség, hogy megemlékezzen Szent István királyról. Ezen a napon különleges istentisztelettel emlékeznek meg a királynak a magyar nép történelméhez és kultúrájához való jelentős hozzájárulásáról. Szent István magyar király a keresztény Magyarország első uralkodója volt.

Spirituális utazásunkat Székelyderzsen (Dârjiu) folytathatjuk, ahol az UNESCO-világörökség részét képező unitárius vártemplom található, amelynek építése a XIII. században kezdődött. A műemlék freskóiról híres.