A nagy krónikás, Orbán Balázs írja, hogy „Aki Gelenczén járva… nem tenne egy felrándulást a patak völgyén, az nagy élvezettől fosztaná magát meg, mert ott havasi tájaink legérdekesebbike rejtőzik félénken a hegyek között...”.
A falu még egy kincset rejt: a római katolikus templomot. Szerény vidéki műemléknek tűnik, mint oly sok más, de valójában a templomhajó teljes falait díszítő falfestmények együttesével kivételes műemlékként emelkedik ki, amely méltó arra, hogy hazánk középkori művészetének legjelentősebb alkotásai közé soroljuk. A templomot az UNESCO kulturális műemléknek tekinti, falfestményei pedig nagyra értékeltek és jól ismertek a művészettörténészek körében.
Aki ma meglátogatja a műemléket, nem tud szabadulni a templombelső freskói által keltett pompa benyomástól. A templomhajó falait teljes egészében figyelemre méltó művészi értékű festmények borítják. A legismertebb az északi falon található freskó. Az itt megfestett Szent László lovagkirály legendájának jeleneteinek láncolatát láthatod, a jeleneteket nem választják el, ami fokozza az ábrázolás dinamikus hatását.
A hely története
A Gelencével (Ghelința), pontosabban a település templomával kapcsolatos legkorábbi említés 1499-ből származik. A templom főépületét egy arányos méretű (12 x 8 m), faragatlan kőből épített hajó alkotja. Eredeti formájában a gelencei (Ghelința) templom a román stílusban épült.
A hajó régi mennyezetét 1628-ban erdélyi reneszánsz stílusban virág- és heraldikai motívumokkal díszített kazettás mennyezetre cserélték. A gelencei (Ghelința) templom építéstörténetének utolsó fontos momentuma a XVIII. században következett be, ekkor barokk elemekkel bővült az épület. Vallási hovatartozását tekintve Gelence (Ghelința) lakossága a reformáció elterjedése utáni évtizedekben is római katolikus maradt.
A Szűz Mária oltáron a Könnyező Szűz képe látható, amely az 1681-ben festett, a Nicula kolostorban található eredetinek a másolata. A helyi hiedelmek szerint 1699-ben a Mária-kép sírni kezdett, és 28 osztrák katona tanúvallomása alapján Leopold Karl von Kollonitsch esztergomi bíboros hivatalossá tette a kép tiszteletét, melyet a kolozsvári jezsuitákra bízott megőrzésre. Hamarosan számos másolata jelent meg, és tisztelete egész Erdélyben elterjedt. Szent László legendájának ábrázolása
Vasile Drăguț professzor és művészetkritikus, számos szaktanulmány szerzője behatóan tanulmányozta Szent László legendájának ábrázolásait az erdélyi középkori festőművészetben. Felhívja a figyelmet a gelencei (Ghelința), valószínűleg 1300 körül készült, illusztrációk dinamizmusára, amelyek a legenda következő jeleneteit örökítik meg: A váradi püspök áldását adja, Indulás a harcba, Az ütközet, A kun üldözése, A párviadal, A kun lefejezése. Kiemeli a freskók alkotóinak művészi leleményességét, és a hajó északi falán fennmaradt kompozíciók meggyőző kifejezőerejét.
Egyedülálló élmények
Ha érdekel a történelem, a művészet és a természet, itt, ezen a rejtett hegyvidéki helyen mindent megtalálsz. A környék népe máig őrzi az emberi élet nagy eseményeihez, és a vallási élethez kapcsolódó szokásokat.
A hagyományos, faragott székelykapuk szépségét is tanulmányozhatod, különösen a falu bejáratánál lévő kaput, amelyet a Both testvérek és Biró László készített. Ha pedig felsétálsz a Nádika-csúcsra, lehetőséged lesz megcsodálni a falu és környékének csodálatos panorámáját.
Link átmásolva! 
Folytatás a Google-fiókkal
