Adorján Imre kúria

A Hargita megyei Csíkménaság (Armășeni) falusi utcáin a csodás Adorján Imre kúria hívogat, hogy átlépd a küszöbét. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem egy pompás, 1828-ban épült fából készült székelykapun át, amely a környék tíz legrégebbi, egyedi stílusban díszített kapuja közé tartozik. A kapun lévő latin felirat már a bejáratnál megerősíti, hogy ez egykor egy előkelő ház volt.

Az Adorján család kúriája, a Fiság menti térség igazi építészeti remekműve, a székely nemesek helyzetéről tanúskodik, olyan háztartás, amely hitelesen mutatja be a 19. századbéli jó életet.

Tégy egy sétát a házban, és fedezd fel az autentikus élet részleteit: a nyitott tűzhely terrakottából készült elszívója, amely elvezette a tűzhely hőjét, az ételkészítés helyszínét, a kis ajtókat, a kézzel festett bútorokat, sőt még a tűzhelyen lévő kávépörkölőt is, hiszen a korabeli nemesek is hódoltak az élet apró örömeinek.

Mint azt már sejthetted, az egész hely az élet hamisítatlan hitelességéről szól, és a saját tempódban kell megtapasztalnod, amelyre a háziak invitálnak.

Távozáskor pedig hagyd, hogy elragadtasson a környéken sütött édes finomságok illata, és vigyél magaddal egy kis szuvenírt a helyi specialitásokból.

A kúria épülete megfelel a XIX. századi Csík-vidék építészeti sajátosságainak. A kúria az 1950-es évek óta kitűnik kidolgozott homlokzati díszítésével, mennyezetével és a boltíves pincébe vezető különleges bejárattal.

A ház 5 szobából, egy pitvarból és egy tornácból áll, amelyek egy része a feliratos gerenda szerint az 1797-ben épült „régi házhoz” tartozik. 1835-ben a házat átépítették és a kapuval szembeni oldalon két szobával bővítették, amint az egy másik gerendán lévő feliratból is kitűnik.

Az Adorján családot először 1614-ben említik, amikor is jelentős szerepet játszott Csík vármegye történetében. A ház építtetőjének Adorján Imre őrmestert tartják, aki 1828-ban fiával, ifjabb Adorján Imrével együtt építette a fából készült székelykaput is. Ez utóbbi, feleségével együtt, a fagerendák bevésése szerint 1835-ben újjáépítette a házat, megadva annak jelenlegi arcát.

A társadalomban később is fontos pozíciókat töltöttek be, így az emlékműben elhelyezett ismertető táblákon a legnagyobb, katonai és szenátori tisztségeket betöltő Adorjánok neve is említésre került. Később, 1949-ben az Adorján család tagjait a helyi kommunisták elűzték a faluból.