Az nagyajtai huszárlaktanya

Gondoltad volna, hogy ma is találsz olyan katonai épületet, amely túlélte az 1848-1849-es magyar szabadságharc viharos eseményeit?

Tudomást szerezhetsz arról, hogy a Kovászna megyei Nagyajta (Aita Mare) falu határában a huszárlaktanya falai, úgy tűnik, elkerülték a kor minden veszélyét, és a korszak kevés megmaradt építménye közé tartozik. A főbejárati ajtó feletti felirat szerint a kaszárnya 1826-ban épült a Habsburg-birodalom kincstár pénzéből, melyet a határokat védő székely határőr-huszárezred katonai szükségleteinek kielégítésére szántak.

Azóta több rendeltetési helye is volt, és az idő múlása látható nyomokat hagyott a falain. Mindazonáltal ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy felmérjük értékét, és belépjünk a körülötte lezajlott események hangulatába. Elegendő egyetlen látogatás, és máris történelmi pillanatok bontakoznak ki a szemünk előtt.

Rövid történelmi kitekintés

A huszárok valahol a 15. században jelentek meg, az Osztrák-Magyar Monarchia határainak védelmét szolgálva. Ezzel összefüggésben épült meg az 1848-1849-es magyar szabadságharc idején a katonai szervezési és lakhatási igényeik kielégítésére a nagyajtai (Aita Mare) laktanya.

Ezután az épületet az 1870-es évek elején átalakították és kibővítették, de csak 1939-ben jelenik meg mint községi elemi iskola a nagyajtai (Aita Mare) polgármesteri hivatal tulajdonában lévő javak leltárában. Az épületet 1948-ban államosították, amikor a helyi mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába került, és egyben kollektív lakóépületként is szolgált. Nagyajta (Aita Mare) polgármesteri hivatala 2007-ben visszavásárolta, és így az épület jelenlegi tulajdonosa lett.

Kiemelkedő személyiségek

Kiss Sándor huszárezredes a 11. Székely Határőr Huszárezred parancsnoka, akit a „Tömösi-szoros Leónidasza" hősi néven emlegetnek. 1809-ben született a Kovászna megyei Papolc (Păpăuți) településen, a székely kisnemességhez tartozó családban. 1848 decemberében csatlakozott a Bem tábornok vezette hadsereghez.

Egyedülálló élmények

A huszárok toborzásának hagyományát minden évben felelevenítik az elődeik huszár egyenruhájába öltözött fiatal és idős székelyek. A Kovászna és Hargita megyére kiterjedő ünnepségen megfigyelhető a huszárok több tucat lovasból álló „Díszőrsége", a „verbunkot" - régi toborzótánc - de a szimbolikus verbuválás rituáléját is bemutató tánccsoport, amikor több fiatalember a „huszárok kelyhéből" iszik egy korty pálinkát, és lovagolva csatlakozik a huszárokhoz. A háttérben a jól ismert „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva" című, reprezentatív katonadal szól.