A felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom

A központi térre néző, Szűz Máriának szentelt impozáns római katolikus templomot 1847 és 1858 között építették, a korábbi templom helyén, amelyet már 1333-ban is említettek a közigazgatási okiratok.

A templom bejáratának két oldalán négy kőszobor áll: elöl Szent László és Szent István király, a homlokzati képen pedig Szent Péter és Szent Pál szobrai. 

A hívek életmódja és fő megélhetési formája, a bányászat a templomot díszítő műalkotások számos részletében is visszaköszön. Az Egyházi bányászhimnusz, amelyet itt énekeltek először 1938. augusztus 15-én, Dr. Czumbel Lajos nagy műveltségű kanonok alkotta meg, amikor még ennél az egyházközségnél szolgált. Ez volt az első ilyen jellegű himnusz, amely a mai napig minden ünnepnapon felcsendül a környék templomaiban. Az emberek, akiknek ez a templom az idők folyamán közvetítőként szolgált Istenhez, a világ egyik legnehezebb és legkockázatosabb munkáját végezték.

Minden bizonnyal meglepetést fog okozni a templom magasztossága!

A jelenlegi épület neogótikus stílusban épült neoromán elemekkel, Albin Tischler pap tervei alapján.

Az épület homlokzata, két magas tornyával, nyugat felé néz. A főbejárat előtt ión oszlopokra támaszkodó monumentális timpanonos portikusz található. A főoltár félköríves, a templom hajója pedig az észak-déli tengelyen két mellékoltárral ellátott apszissal bővül.  

A nagy, vörös márvánnyal burkolt oszlopfők a fényűzés érzetét keltik. A mennyezet boltozatán hat gyönyörű freskó található, amelyek Szűz Mária életéből vett jeleneteket tartalmaznak. 

A freskókat feltehetően 1857-ben festette Carl Rahl, aki akkoriban a bécsi Művészeti Akadémia professzora volt, és Lotz Károly, a 19. század egyik leghíresebb freskófestője. 

A mellékoltárok néhány festményét Franz Geiling készítette 1859-ben. Egy másik részét Carl Schellein festette 1865-ben. Különösen látványos az egyik mellékoltárt díszítő mű, a Szűz Mária a bányászokkal című alkotás. Egy helyi legenda szerint Szűz Mária Jézussal a karjában megjelent két bányásznak, akik a hitről vitáztak.

A templom egykor az egyik legrégebbi vallási közösséghez tartozott. Az 1333-as anyakönyvben az egyik legrégebbi plébánossal rendelkező templomként szerepel, és az úgynevezett Urbura, vagy bányabér - az ércbányászat után fizetendő adó - tartotta fenn. Ezt az adót Hunyadi János a adományozta a templomnak.

Az itteni lakosok többsége bányász volt, akiket a környék hegyeinek gazdag arany- és ezüstlelőhelyei vonzottak ide. 1800-ban 46 bányatársaság működött Felsőbányán és 344 magánbánya, amelyek közül sok szentekről volt elnevezve. A templomban két, 1886-ból és 1889-ből származó bányászzászlót, valamint az 1852-ből származó fazekasok céhének zászlaját láthatjuk.

A XVII-XIX. század között a római katolikus templomok oltárain, Szűz Mária jobb és bal oldalán Szent László és Szent István király ülnek a „Regnum Marianum”, azaz „Mária uralmának” ábrázolásaként. A felsőbányai templom abban is egyedülálló, hogy a két szent szobrát a templom előtt, magas talapzaton helyezték el. Közöttük helyezkedik el maga a Nagyboldogasszony templom.

A szentek sorában Szent László megtestesíti a harcos, a lovag képét, a hazaszeretet és a kereszténység nevében folytatott küzdelem szimbólumaként. A templom előtt álló szobor jól érzékelteti pátoszát, amely vászoningbe öltözve, jobb kezében fejszét, baljában kardot tartva ábrázolja.

Felsőbányán található az a ház, ahol a Nagybányai művésztelep egyik legkiemelkedőbb képviselője, Aurel Popp 1932 és 1960 között festett. Ő egy mélyen realista és humanista művészet hírnöke, aki a bányászok kemény munkájának és életének különböző aspektusait festette meg.

Ne hagyja ki az évente megrendezésre kerülő Retro Bányásznap rendezvényt, vagy fedezze fel a környéket a templomtól mindössze 2-3 km-re lévő Kék-tóhoz vagy a Hajnal hasadása-barlanghoz kirándulva. Ha már a környéken jár, érdemes megnéznie a Leppen-sziklát (Capul lui Burebista), a Limpedea-i bazaltoszlopokat vagy a Bányatavat (Tăul Minei) is.